Pedig a megfelelően csapdába ejtett napfény kiaknázásával, a hazai besugárzási viszonyok mellett az éves energiatermelés tekintélyes hányadát lehetne a mai technológiákkal hasznosítani – hívja fel a figyelmet a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete (MTA MFA).
Habár a Nap az utóbbi néhány millió évben egyetlen egyszer sem emelte az energiasugárzás díját, a napenergia felhasználására létesült technológiai rendszerek Magyarországon, a rosszabb besugárzási értékekkel rendelkező Ausztriához képest is rendkívül kis mértékben terjedtek el. 2008-as adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország évi energiafelhasználásban a megújuló energia 4,7%-ot tett ki, amely messze elmarad mind saját lehetőségeitől, mind az európai uniós elvárásoktól. Hiszen az Unió tagállamainak 2020-ra az összes energiafelhasználást tekintve 20%-os szén-dioxid-kibocsátás csökkentést és a megújuló energiák arányának 20%-ra való emelését tűzte ki célul.
További problémát jelent, hogy a hazai szóhasználatban megújuló energiaként a mező- és erdőgazdaságból származó biomassza, vagy biodízel üzemanyag elégetését értik, amely nem a Nap sugárzási energiájának valósidejű hasznosítását jelenti. Ráadásul az égetés tetemes üvegházhatást növelő szén-dioxid-termelést is jelent az értékes, élelmiszer-termelést biztosító mezőgazdasági területek kivonása mellett.
Az Integrált Mikro/Nanorendszerek Technológiai Platformjának (IMNTP) az MTA MFA-val közös álláspontja szerint, a megújuló energiák között Magyarországon is prioritást kellene élveznie a Nap által sugárzottnak, hiszen a fotovillamos energiaátalakítás károsanyag-kibocsátás nélküli üzemeltetése és 6-15%-os hatékonysága a 3-4%-os produktivitású - fotoszintézisen alapuló - bioüzemanyagokéval összehasonlítva is kiemelkedően jó értékeket képvisel.
„Hazánkban alapvető probléma, hogy főleg fosszilis energiát használunk, pedig a hazai ipar különösen jó pozíciókkal rendelkezik a jövő technológiájának tekinthető fotovillamos technológiák fejlesztése területén. A szektor tavalyi 35%-os növekedése után további évi 25%-os erősödést becsülhetünk, amely ígéretes közép- és hosszú távú jövőt jelenthet az iparnak.”- fogalmazott Dr. Bársony István professzor, az MTA MFA igazgatója.
Véleménye szerint érthetetlen a gazdasági vezetés tétlensége a hazai gyártók magyar piacának megteremtése, a napenergia-hasznosítás magyarországi piacának fokozatos kialakítása terén. Míg az EU több tagállamában a kormányok 1 kWh napelemmel előállított energiának a hálózatba táplálása esetén 0,4 euró garantált felvásárlási árat biztosítanak, Magyarországon ez az összeg csupán 0,1 euró (28 Ft), miközben a lakossági áram ára 44 Ft/kWh. Csehországban a tervszerű állami támogatások révén (a kezdeti beruházási támogatás mellett 0,42 euró/kWh felvásárlási árat és 5%-ra csökkentett áfát garantált a napelemek esetében) az elmúlt három év alatt hetvenháromszorosára növelte az installált napelem-kapacitását. Magyarország eközben kedvező adottságai és kiváló ipari cégeinek teljesítménye ellenére szinte már rajta sincsen a szakmai térképen.
A fotovillamosságról bővebben:
A fotovillamos (Photovoltaic, PV) angol elnevezés két szó összekapcsolása: „photo” jelentése fény és „voltaic” jelentése elektromosság. A napelem-technológiákat (fotovillamos, PV) a napenergia (fény) elektromos energiává alakítására használjuk. Ezek az eszközök nem azonosak a tetőn elhelyezett, kizárólag vízmelegítésre és nem áramtermelésre használt napkollektorokkal.
